Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosítása miatt a jelentősebb beruházások indulása előtt elkészítendő környezeti hatástanulmányok egyértelműbbek lesznek. Az irányelv friss módosítása miatt nagyobb hangsúlyt kell helyezni a biodiverzitás fenntartására, az éghajlat változására és a nyilvánosság bevonására. Az irányelv magyar jogszabályrendszerbe történő beépítése még várat magára.
Környezeti hatástanulmányokra vonatkozó irányelv módosítása
A jelentősebb beruházások - közel kétszázféle projekt esetében: a híd-, út-, kikötő-, sztráda- vagy hulladéklerakó-építéstől a csirke-, vagy sertéstelepek létesítéséig - kötelező elvégezni környezeti hatástanulmányt az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU uniós irányelv alapján.
„Több tagállam erős ellenállása ellenére a Parlamentnek sikerült az egészség és a környezet védelme érdekében magasabbra tennie a lécet. A kormányoknak figyelembe kell venniük a vizsgálat eredményét, hogy utána a megfelelő információk birtokában hozhassák meg döntésüket. A Tanáccsal elért megállapodást a legfontosabb környezetvédelmi civil szervezetek is támogattákˮ - mondta Andrea Zanoni olasz liberális képviselő, a téma parlamenti felelőse.
A környezeti hatástanulmányoknak számításba kell venniük olyan új környezetvédelmi szempontokkal, mint a fajok sokszínűségének megőrzése és az éghajlatváltozás. Az új szabályok egyértelműsítik a vizsgálati módszert, központi internetes felületen ösztönzik a nyilvánosság bekapcsolódását, és szigorúbban kezelik a kivételeket és az érdekellentétet.
A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság a lehető leghamarabb, de legkésőbb az attól az időponttól számított 90 napon belül meghozza a határozatát, amikor a projektgazda a valamennyi szükséges információt benyújtotta a hatóság részére. De az érintett nyilvánosságnak a környezeti hatásvizsgálati jelentésről folytatandó konzultációra legalább harminc nap időkeretet kell biztosítani.
Az objektivitás biztosítása céljából a tagállamoknak „funkcionális elkülönítésˮ révén kell egymástól elválasztani a projekt fejlesztőjét és az illetékes hatóságot. A környezeti hatásvizsgálatban többek között a vizek minőségének, mennyiségének várható változásáról vagy több projekt összeadódó hatásairól is be kell számolni, így elkerülhető, hogy a fejlesztő a határértékek betartása céljából a nagy projektet több kisebbre darabolja fel. A tanács által már informálisan jóváhagyott irányelv módosítás azt is garantálni igyekszik, hogy az engedélyezők érdeke a projektek engedélyezésében ne játsszon akkora szerepet.
Az irányelvet 2014. április 16-án fogadta el az Európai Parlament, amely kihirdetése 2014. április 25-én történt meg 2014/52/EU számú irányelvként. Az irányelvet a magyar jogszabályrendszerbe történő beépítését 2017. május 16-ig szükséges elvégezni.
Palagáz kivétel
Bár a Parlament szerette volna, ha a palagázfeltárása és kitermelése előtt a várható hozamtól függetlenül kötelező lenne elvégezni a környezeti hatástanulmányt, ez az előírás mégsem került bele a jogszabálytervezetbe. A gázkitermelési projektek során azonban a vizek szennyezése, a talaj és a vizek használata, és a felszín alatti vizek minősége és regenerációs képessége miatt figyelembe kell venni azok emberi egészségre gyakorolt hatását. Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy nincs szükség környezeti hatástanulmányra, döntésüket részletesen indokolniuk kell.
A 2014/52/EU számú irányelv az alábbi linken olvasható:
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32014L0052&from=EN