Az Európai Bizottság ma új javaslatokat terjesztett elő a környezetvédelmi hatásvizsgálatok szabályozásának ésszerűsítésére. A javaslatoknak az a célja, hogy csökkenjen az adminisztratív teher, és hogy könnyebbé váljon a jelentős projektek lehetséges hatásainak felmérése, anélkül, hogy gyengülnének a meglévő környezetvédelmi biztosítékok. A környezetvédelem a mostaninál magasabb színvonalú lesz, és a vállalkozások harmonizáltabb szabályozási környezetben működhetnek.

Környezeti hatásvizsgálati irányelv múltja és jövője

„Az elmúlt huszonöt évben a környezeti hatásvizsgálati irányelv hozzájárult ahhoz, hogy a projektekről születő döntések meghozatalának szerves részévé váljanak a környezetvédelmi megfontolások – mondta Janez Potočnik környezetvédelmi biztos. – Ennek köszönhető, hogy számtalan projekt fenntarthatóbb lett, hogy a polgárokat jobban bevonják a közügyekbe, és hogy a döntések előtt tájékoztatják őket és egyeztetnek velük. Vannak azonban olyan szabályozásbeli hézagok – különösen a hatásvizsgálati eljárás minősége tekintetében –, amelyeket orvosolni kell ahhoz, hogy biztosra vehessük: minden olyan projektről hatásvizsgálat készül, amely hatással van a környezetre.”

A környezeti hatásvizsgálati irányelv több mint 25 éve lépett hatályba. Az irányelv többször módosult, ám az érdekeltek széles körével való egyeztetés nyomán a Bizottság elérkezettnek látta az idejét annak, hogy az irányelvet alapjaiban átdolgozza, hozzáigazítva azt a szakpolitika, valamint a jogi és műszaki fejlődés mai állásához. A változások a jövőt is előrevetítik, hiszen a hatásvizsgálati eljárás olyan, az Európai Unió egészére nézve fontos új kihívásokat is figyelembe vesz, mint az energiahatékonyság, az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség megőrzése és a katasztrófamegelőzés.

Javasolt változtatások:

• A környezeti hatásvizsgálat szükségességének eldöntésére szolgáló eljárás kiigazítása. Ezáltal biztosítható, hogy csakis azokról a projektekről készüljön hatásvizsgálat, amelyek környezeti hatása jelentős. A hatásuk mérséklése céljából kiigazított és a helyi hatású, kis léptékű projektek jóváhagyását célszerű gyorsabban és kevésbé költségesen megoldani. Így a hatóságoknak több ideje jut a jelentősebb és a környezetre nagyobb mérvű hatást gyakorló projektek hatásvizsgálatára.
• A szabályok szigorítása a döntéshozatal javítása és a környezeti károk megelőzése érdekében. Következetesebben figyelembe kell venni az alternatív projektjavaslatok hatásait, és az illetékes hatóságoknak alaposabban ki kell fejteniük döntéseik indokait.
• A környezeti hatásvizsgálati eljárás különböző szakaszainak ésszerűsítése időkeretek rögzítése révén és olyan új mechanizmus bevezetésével, amely megkönnyíti az eljárást olyankor, amikor több hatásvizsgálatra és különböző hatóságok bevonására van szükség. E változásoknak köszönhetően nagyobb lesz a jogbiztonság és felgyorsul az eljárás, anélkül azonban, hogy a hatásvizsgálat minősége ezt megsínylené.

E javaslatok széles körű egyeztetések, a meglévő szabályok hatékonyságáról készült tanulmányok és a felmerülő módosítások hatásának felmérése nyomán születtek.

Következő lépések

A javaslatok az Európai Parlament és a Tanács elé kerülnek. Ha szövegükről megállapodás születik, az uniós jog részévé válnak.

Környezeti hatásvizsgálati irányelv

A környezeti hatásvizsgálati irányelvnek az a célja, hogy azok a projektek, amelyek várhatóan jelentős hatást gyakorolnak a környezetre, jóváhagyásuk előtt hatásvizsgálat tárgyát képezzék. Az ilyen projektek megvalósítását engedélyező döntések meghozatala előtt tehát fel kell mérni, hogy az adott projektnek (kivitelezése vagy működése során) mik a környezeti hatásai, és azok milyen mértékűek. A projektet ezután a projektfejlesztő kiigazíthatja úgy, hogy negatív hatásait még azelőtt minimálisra csökkentse, hogy azok jelentkeznének; a projekt engedélyezésekor maguk az illetékes hatóságok is intézkedéseket követelhetnek meg a környezeti hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellensúlyozására.

Az irányelv arról is gondoskodik, hogy a nyilvánosság a környezetvédelmi döntéshozatalban már annak korai szakaszában részt vegyen. Az érintetteknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy még akkor megtegyék észrevételeiket, amikor az illetékes hatóság előtt minden lehetőség nyitva áll, vagyis még azelőtt, hogy a kérelmezett fejlesztésről végleges döntés születne. Projekt engedélyezésekor az illetékes hatóságok kötelesek – a környezeti hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellensúlyozására szolgáló intézkedésekre kiterjedően is – tájékoztatni a nyilvánosságot.

Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-1158_hu.htm