Ez a felelősség azonban megállapítható különösen akkor, ha a nemzeti bíróság arra a következtetésre jut, hogy közvetlen okozati összefüggés áll fenn a mulasztás és a bekövetkezett olyan kár között, mint a lakóingatlannak a repülőtér kiterjesztése miatti értékcsökkenése.

Környezeti hatásvizsgálat elmulasztása

Ausztriának az Európai Unióhoz való 1995. évi csatlakozása óta a bécsi repülőteret több alkalommal fejlesztették és bővítették anélkül, hogy e projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatát előzetesen elvégezték volna. A munkálatok alatt J. Leth már a tulajdonában álló abban a házban élt, amely ennek a repülőtérnek a biztonsági övezetében fekszik. Az osztrák állam és a Land Niederösterreich (Alsó‑Ausztria) ellen az osztrák bíróságok előtt pert indított. Kártérítés címén a házának többek között a repülőgépek zaja által okozott értékcsökkenése miatt 120 000 euró megfizetését kérte. Ezenkívül azt kérte, hogy állapítsák meg az állam és a Land jövőbeli károkért való felelősségét. E kérelmeket különösen a 85/337 irányelv megsértésére alapítja, amely az e téren várhatóan jelentős hatást gyakorló egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásai vizsgálatának kötelezettségét írja elő.

A jogvitában végső döntési hatáskörrel rendelkező Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság, Ausztria) azt szeretné tudni, hogy az illetékes nemzeti hatóságokat terhelő, a környezeti hatásvizsgálatok elvégzésére vonatkozó kötelezettség védelmet hivatott‑e biztosítani az érintett magánszemélynek a környezetvédelmi hatásvizsgálat alá nem vont projekt által okozott pusztán vagyoni károkkal szemben.

Bírósági itélet a hatásvizsgálat elmaradásáról

A Bíróság mai napi ítélete szerint, mivel az irányelv megköveteli valamely projekt – mint például egy repülőtér fejlesztése vagy kiterjesztése – környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatát, ha e projekt hatást fejt ki az ingatlan használhatóságára, e vizsgálatnak azonosítania kell, le kell írnia és értékelnie kell a zajnak az emberre kifejtett közvetlen és közvetett hatásait. Mindamellett, mivel a hatásvizsgálat nem foglalja magában a projektnek az anyagi javak értékére gyakorolt hatásait, így nem terjed ki az érintett ingatlan értékére.

Ezt szem előtt tartva, a vagyoni károk, amennyiben azok a projekt környezetre kifejtett hatásainak közvetlen gazdasági következményei, az irányelv által követett védelmi célok körébe tartoznak.

Ily módon abban az esetben, ha valamely projektből eredő zaj az embert jelentős hatásnak teszi ki – mivel az e zajnak kitett lakóháza ezáltal kevésbé alkalmas a használatra, és az ember természeti környezetét, életminőségét és adott esetben az egészségét befolyásolja – akkor e ház vagyoni értékének csökkenése valóban a környezetre kifejtett hatás közvetlen gazdasági következményének minősülhet, amit esetről esetre meg kell vizsgálni.

Mindazonáltal annak vizsgálatán túl, hogy a megsértett uniós jogszabálynak az‑e a célja, hogy a magánszemélyeknek jogokat biztosítson, mint a jelen esetben is, illetve hogy e szabály megsértése kellően súlyos‑e, az adott jogsértés és a bekövetkezett károk közötti közvetlen okozati összefüggés a kártérítéshez való jog elengedhetetlen feltétele, amelynek fennálltát a Bíróság iránymutatásai értelmében a nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia.

A Bíróság ebben a tekintetben emlékeztet arra, hogy bár az irányelv előírja egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatát, azonban nem állapít meg a környezeti hatások más tényezőkkel való egyensúlyba hozatalára vonatkozó anyagi jogi rendelkezéseket. Sőt, nem is tiltja meg az esetlegesen kedvezőtlen környezeti hatásokat kifejtő projektek megvalósítását.

Következésképpen valamely projekt környezetre kifejtett hatásai vizsgálatának az irányelvet sértő mellőzése önmagában nem keletkeztet jogot a magánszemély számára az ingatlanának az adott projekt környezeti hatásai által okozott értékcsökkenése révén elszenvedett pusztán vagyoni kár megtérítésére. Ez a megállapítás az uniós jogból következik, és nem érinti az állami felelősség terén kevésbé szigorú nemzeti jogszabályokat.

A nemzeti bíróság feladata azonban annak vizsgálata, hogy a kártérítéshez való jog szempontjából alkalmazandó uniós jogi követelmények, különösen az állítólagos jogsértés és a bekövetkezett károk közötti közvetlen okozati összefüggés fennállta teljesülnek‑e.

EMLÉKEZTETŐ: Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek a Bíróság elé. A Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja. E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.

Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_CJE-13-28_hu.htm