Az Európai Bizottság jogi lépéseket kezdeményez Görögországgal és Magyarországgal szemben a biodiverzitásra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának elmulasztása miatt. Görögországgal szemben már folyt bírósági eljárás emiatt, de még mindig nem jelölt ki elegendő védett területet a vándorló, veszélyeztetett vadon élő madarak számára, megsértve ezzel a vadon élő madarak védelméről szóló uniós irányelvet. Külön ügy keretében Magyarország első figyelmeztetésben részesül amiatt, hogy nem részesíti védelemben az ország keleti részén található Sajóládi-erdőt, valamint nemzeti jogalkotásában a Natura 2000 végrehajtásával összefüggő tágabb problémák miatt.
Írásbeli figyelmeztetés Görögországnak a madárvédelem miatt
A Bizottság a 228. cikk alapján első írásbeli figyelmeztetést küld Görögországnak amiatt, hogy nem jelölt ki elegendő védett területet a vadon élő madarak számára.
Az Európai Bíróság tavaly október 25-én elítélte Görögországot amiatt, hogy nem jelölt ki elegendő különleges védelmi területet (KVT-t,) a vadon élő madarak védelme érdekében. A Bíróság számos hiányosságot – nem megfelelő kijelölési eseteket – sorolt fel, és tizenkét olyan fajt jelölt meg, amelynek különösen szüksége van fokozottabb védelemre, így többek között a saskeselyűt (Gypætus barbatus), amely veszélyeztetett, és a parlagi sast (Aquila heliaca), amely fenyegetett faj. Kritikával illette továbbá a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek lefedettségét. A Bíróság ítélete nyomán Görögország további 12 KVT-t jelölt ki, így területén összesen 163 KVT található, valamint elegendő területet jelölt ki a Bíróság ítéletében külön megjelölt egyik faj védelme céljára. A lefedettség azonban még mindig messze nem felel meg a Bíróság által meghatározott követelményeknek. 32 fontos madárélőhely (Important Bird Area, IBA) területét még egyáltalán nem minősítették KVT-vé, további 75 fontos madárélőhely lefedettsége pedig nem megfelelő, a határokat újra kell majd rajzolni, a 11 fennmaradó faj védelme érdekében is.
A Bizottság ezért első írásbeli figyelmeztetést küld Görögországnak, amelyben felhívja figyelmét az ítéletnek való megfelelés elmulasztásának lehetséges következményeire, amelyek között végül pénzbüntetés is szerepelhet.
Kritika Magyarországnak
Az Európai Bizottság jogi lépéseket kezdeményez Magyarországgal szemben az uniós természetvédelmi jogszabályok megsértése miatt. Ebben az ügyben a Kelet-Magyaroszágon található Sajóládi-erdőről van szó, amely védett területté nyilvánított keményfaerdő. A Sajóládi-erdőt 2004-ben felvették a Natura 2000 hálózatba, de az ott folyó illegális fakitermelés mostanra súlyosan megtizedelte az erdőt. A terület számos védett állatfaj számára szolgált menedékül, köztük a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) számára, amely az egyik legveszélyeztetettebb lepkefaj Európában. Magyarország nem hozott megfelelő kiegyenlítő intézkedéseket a pusztítás hatásainak ellensúlyozására.
Emellett a Bizottság ebben az ügyben foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy az élőhelyvédelmi irányelvet átültető magyar jogalkotás nem megfelelő, különösen az erdőket illetően mutatkoznak jelentős hiányosságok. Különösen aggodalomra okot adó kérdés az új erdőgazdálkodási tervek jóváhagyása előtt szükséges hatásvizsgálat.
A Bizottság ezért első írásbeli figyelmeztetést küld Magyarországnak e kérdéseket iletően.
Különleges védelmi területek
Az európai természet védelmét két kulcsfontosságú jogszabály biztosítja: a madárvédelmi irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv. A madárvédelmi irányelv alapján a tagállamoknak a legalkalmasabb területeket különleges védelmi területté (KVT) kell minősíteniük a vadon élő madárfajok védelme érdekében. A Bizottság a rendelkezésre álló legjobb madártani információk alapján értékeli, hogy a tagállamok eleget tettek-e a KVT-k kijelölésére vonatkozó kötelezettségüknek. Ahol nem állnak rendelkezésre a szükséges tudományos információk, a Bizottság a Birdlife International nem kormányzati szervezet által összeállított fontos madárélőhelyek (Important Bird Area, IBA) nemzeti jegyzékeit használja. Az IBA-jegyzék jogilag ugyan nem kötelező, azonban nemzetközileg elismert tudományos szempontokon alapul. A Bíróság már korábban elismerte tudományos értékét.
Az élőhelyvédelmi irányelv megköveteli, hogy a tagállamok jelöljenek ki közösségi jelentőségű területeket (KJT) a természetes élőhely-típusok védelme érdekében, valamint megköveteli, hogy a felsorolt különböző fajokat védelemben részesítsék. A KVT-k és a KJT-k együtt alkotják a védett területek Natura 2000 hálózatát, amely az EU legfontosabb eszköze a természetes élőhelyek és az ott megtalálható állat- és növényfajok védelmére.
Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-08-1538_hu.htm