Az Európai Bizottság jogsértési eljárást indít Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovénia ellen a projektek környezeti hatásvizsgálatáról (KHV) szóló kulcsfontosságú Uniósjogszabály megsértése miatt. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a sokrétű infrastrukturális, ipari és egyéb projektek esetében a munkák megkezdése előtt megfelelő módon megvizsgálják az adott projekt környezeti hatását. A jogszabály fontos részvételi jogot biztosít az állampolgárok számára. A Bizottság hézagokat és hiányosságokat talált a négy tagállam jogi szabályozásában, ezért az irányelv minden előírásának betartása érdekében első írásbeli figyelmeztetést küld a tagállamoknak.

Környezetvédelmi biztos figyelmeztetése

Stavros Dimas környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: „A környezeti hatásvizsgálat kulcsfontosságú eszköz ahhoz, hogy a nagyszabású projektek tervezése és kivitelezése során a lehető legkevesebb kárt tegyünk környezetünkben. Azonban a környezetvédelmi célok nem érvényesülhetnek, ha a tagállamok nem megfelelőképpen ültetik át és alkalmazzák a hatásvizsgálatot. Remélem, hogy az érintett tagállamok esetében a szabályok teljes körű betartásához elegendőnek bizonyul a figyelmeztetés.”

A KHV irányelv

A KHV irányelv előírja, hogy a tagállamok a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló köz- és magánprojektek esetében azok engedélyezése előtt környezeti hatásvizsgálatot végezzenek el. A cél a környezeti hatás azonosítása, és annak értékelése, hogy a megelőzés vagy a hatás csökkentése jelenti-e a megfelelő lépést. A nyilvánosság véleményének kikérése után beérkezett észrevételeket a projekt engedélyezéséről hozott döntés során figyelembe kell venni.

Egyes projektek esetében, például autópálya építésekor a KHV elvégzése kötelező, míg máskor, például városfejlesztési projekteknél a tagállamok által kötelezően működtetett szűrőrendszernek kell eldöntenie, mely projekt esetében szükséges a vizsgálat. A cél annak biztosítása, hogy az összes, környezetvédelmi szempontból fontos projektet megvizsgálják. Olyan konkrét tényezőket is mérlegelni kell, mint például az adott terület jelentősége természetvédelmi szempontból.

Az 1985-ben elfogadott irányelvet 1997-ben egy felülvizsgálat keretében megerősítették. 2003-ban egy újabb módosítást fogadtak el, amely a nyilvános részvétellel kapcsolatban kimondja az állampolgárok jogát a bírósági jogorvoslatra.

A Bizottság a felülvizsgált irányelvnek az egyes tagállamok nemzeti jogában történő alkalmazását vizsgálva számos olyan területet megjelölt, ahol a tagállamok nem követik teljes egészében a jogszabályt. 2006 júliusában a Bizottság a következő tagállamoknak küldött első írásbeli figyelmeztetést: Ausztria, Belgium, Ciprus, Cseh Köztársaság, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Luxemburg, Málta, és Németország. Most hasonló írásbeli figyelmeztetést küld Lettországnak, Litvániának, Magyarországnak, és Szlovéniának.

A tagállamok eltérő okokból nem felelnek meg. A közös problémák között szerepel, hogy a tagállamok egyes projektkategóriák esetében nem írják elő a KHV elvégzését, valamint nem rendelkeznek megfelelően a KHV szükségességét megállapító vizsgálatról. Különösen a kisebb projektekkel nem foglalkoznak megfelelően.

Az egyes tagállamok legfontosabb hiányosságai

Magyarország:

A magyar jogszabályokból hiányzik néhány, az irányelvben felsorolt projektkategória, míg a jogszabályok más kategóriákat (például a felszín alatti vízkivételt és a vízátvezetést) nem megfelelően fednek le. Az egyes esetekben a KHV szükségességéről rendelkező magyar jogszabályok nem egyértelműen esnek megfelelőképpen egybe az irányelvvel, ez történik például az érzékeny területeken megvalósítandó kisebb projekteknél. Ezért előfordulhat, hogy környezeti szempontból fontos projektek kibújhatnak a KHV elvégzése alól. Magyarország emellett a nyilvánosság tájékoztatásával és véleményének kikérésével kapcsolatos, részletes intézkedéseiben néhány kulcsfontosságú fogalmat és problémát sem megfelelőképpen határoz meg.

Lettország:

A lett jogi szabályzás az irányelvnél szűkebb értelemben használja a „projekt” fogalmat. Az egyes projektek esetében a vizsgálat szükségességéről rendelkező szabályok nem veszik figyelembe az irányelvben felsorolt összes feltételt. A környezet szempontjából jelentős projektek ezért elkerülhetik a KHV-ot. A lett jogszabályok emellett a határon átnyúló projektek esetében nem kérik ki kielégítő módon a szomszédos tagországok nyilvánosságának véleményét.

Litvánia:

A litván jogalkotás az irányelvnél szűkebb értelemben határozza meg a „projekt” fogalmát. Az egyes esetekben a KHV elvégzésének szükségességét meghatározó előírások túl engedékenyek. A környezet szempontjából jelentős hatású projektek ezért elkerülhetik a KHV-ot. A litván jogszabályok pontatlanul határozzák meg a más tagállamokkal való konzultáció szükségességét a határon esetlegesen átnyúló hatású projektek esetében.

Szlovénia:

A szlovén jogszabályok közül hiányzik néhány, az irányelvben felsorolt projektkategória (például a felszín alatti vízkivétel), míg más kategóriákat nem megfelelő módon fednek le a jogszabályok. Azokat a feltételeket is elégtelenül ültették át a nemzeti jogba, amelyek meghatározzák, hogy az egyes projektek esetében kötelező-e a KHV. A hiányosságok következtében az esetleg KHV-ra kötelezendő projektek kibújhatnak a vizsgálat alól.

Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-06-1397_hu.htm