Környezeti hatástanulmány szükségességének vizsgálata
Az illetékes felügyelőség a tervezett tevékenység engedélyezésekor az alábbi esetekben vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e és szükséges-e környezeti hatástanulmány elkészítése:
- a tervezett tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében szerepel, vagy a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel az előzetes vizsgálati eljárás során,
- az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nélkül, más hatósági, szakhatósági eljárásban, ha a tervezett tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében szerepel, de nem éri el a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket, vagy a 3. számú mellékletben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül.
Környezeti hatástanulmány szükségességének szempontjai
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza azokat a szempontokat, amelyeket az engedélyezési eljárás során az illetékes környezetvédelmi hatóság vizsgál annak érdekében, hogy eldöntse a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e és szükséges-e környezeti hatástanulmány elkészítése. A főbb szempontok röviden:
- 1. A tevékenység és a kapcsolódó műveletek, létesítmények jellemzői:
- terület igénybevételének nagysága,
- más természeti erőforrás igénybevételének nagysága,
- kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagysága,
- keletkező hulladék mennyisége, veszélyessége,
- környezetterhelésének nagysága, jelentősége,
- baleset, üzemzavar kockázatának mértéke,
- azonos jellegű tevékenység összeadódása.
- 2. A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen
- a táj érzékenysége,
- az érintett természeti erőforrások relatív szűkössége, minősége, megújulási képessége,
- abszorpciós kapacitása (beleértve az érintett környezeti elemek és rendszerek terhelhetőségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötő- és pufferkapacitását), különösen az alábbi területeken:
- vizes élőhelyek, hegyvidéki és erdőterületek,
- védett természeti területek, Natura 2000 területek, természeti területek, érzékeny természeti területek, az ökológiai hálózat elemei,
- ahol valamely szennyezettségi határértéket már túlléptek,
- sűrűn lakott területek,
- történeti tájak, műemléki területek, műemlékek és régészeti örökség területei.
- 3. A várható környezeti hatások jellemzői, figyelembe véve az 1. és 2. pontban lévő szempontokkal való összefüggést:
- területi kiterjedés és a területen élő, várhatóan érintettek számának nagysága,
- országhatáron történő átterjedés lehetősége,
- hozzáadódás lehetősége a térségben másutt folytatott vagy tervezett tevékenység hatásaihoz,
- nagyság, erősség és a bekövetkezés valószínűsége,
- tartósság, gyakoriság, visszafordíthatóság (figyelembe véve az elkerülésre, csökkentésre tehető intézkedéseket),
- a végső hatásviselőket érő káros vagy zavaró hatások mértéke és
- egyéb, a környezeti hatások szempontjából lényeges jellemzők.
Környezeti hatástanulmány
Meghatározott (környezetre jelentős kihatással járó) tevékenységek csak környezetvédelmi hatóság által kiadott engedély birtokában végezhetők. A környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatásához el kell készíteni a környezeti hatástanulmányt.
A környezeti hatástanulmányban vizsgálni szükséges a tervezett tevékenység nélküli alapállapotot és a rendelkezésre álló műszaki tervek figyelembe vételével számítani, becsülni szükséges a tevékenység várható környezeti hatásait az építés, üzemeltetés és a felhagyás időszakában. A környezeti hatástanulmány fontos része a környezetterhelés hatásterületének a meghatározása.
A környezeti hatástanulmány szükségessége kapcsán felmerült kérdéseivel és megrendeléssel kapcsolatban keresse szakértőnket.
Vissza az Egyéb információk oldalra