Hatásterület meghatározásának célja
A környezeti hatásvizsgálati eljáráshoz a környezeti hatástanulmány elkészítése során a környezetterhelés hatásterületének meghatározását is el kell végezni. A hatásterület meghatározásának célja, hogy az engedélyezendő tevékenység végzője (környezethasználó), az eljáró hatóság és az érintett nyilvánosság is értesülhessen a tevékenység várható hatásaival az egyes környezeti elemekre lebontva, a hatásterület kiterjedéséről és a várható hatások mérséklésének lehetőségeiről.
A hatásterületen lévő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója tekinthető a tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban ügyfélnek, akik tájékoztatását és észrevételeik kikérését a helyi önkormányzatok bevonásával az engedélyeztetés során el kell végezni.
Az érintett nyilvánosság tájékoztatása érdekében készített közérthető összefoglaló egyik legfontosabb része a hatásfolyamatok és a hatásterületek bemutatása.
Hatásterület meghatározásának szempontjai
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 7. melléklete határozza meg a hatásterület típusait és a meghatározás szempontjait.
A teljes hatásterület a közvetlen és közvetett hatások területeinek összessége. A közvetlen hatásterület az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei, valamint közvetlen igénybevételének területei. A közvetett hatásterület a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe.
A jogszabályban meghatározott hatásterület meghatározásának szempontjai:
- A közvetlen hatások területeinek meghatározásához meg kell adni az érintett környezeti elemek szerint
- a kibocsátások terjedési területeinek becslését a kibocsátás jellegének, a feltételezhető terjedési viszonyoknak figyelembevételével, valamint
- a környezet közvetlen igénybevételének területeit a telepítési hely és a tervezési adatok szerint.
- A közvetlen hatások területei azok ahol
- a kibocsátás még észlelhető és feltehetően változást okoz az érintett környezeti elem állapotában,
- a környezet közvetlen igénybevételét tervezik.
- A közvetlen hatások területeit hatótényezőnként és a tevékenység szakaszainak megfelelően, valamint az esetleges meghibásodás vagy baleset hatásterülete szerint is meg kell adni.
- A közvetett hatások területeinek nagyságát becsléssel, a környezet állapotának már ismert adatai és a feltételezett hatásfolyamatokról való korábbi tapasztalatok és a tudományos ismeretek alapján, az érintett környezeti elem vagy rendszer közvetítőképességének és érzékenységének figyelembevételével kell megadni.
Hatásterület meghatározásának gyakorlata
A környezetvédelmi hatásterület meghatározását szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő végezheti. A szakértő munkáját rendszerint olyan szoftverek segítik, amelyek a több évtizedes tapasztalatok, terjedési tulajdonságok és területi szabványok figyelembevételével készültek. A szakértő a hatásterület meghatározása során minden egyes környezeti elemre meghatározza a várható közvetlen és közvetett hatásokat és azok hatásterületét, majd az egyes környezeti elemekre meghatározott hatásterületeket összesítve megállapítja a teljes hatásterületet.
A zaj- és rezgésvédelmi valamint az egyes pont és diffúz források levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározását külön jogszabály tartalmazza.
Ahatásterület meghatározása kapcsán felmerült kérdéseivel és megrendeléssel kapcsolatban keresse szakértőnket.
Vissza az Egyéb információk oldalra