Az ipari kibocsátásokról szóló európai uniós irányelvvel összhangban módosult több környezetvédelmi jogszabály. A legjelentősebb változások a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendeletben történtek a 2013. december 17-én elfogadott 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet alapján, amely 2014. január 17-től lesz hatályos.

Ipari kibocsátásokról szóló irányelv (2010/75/EU)

Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61/EK irányelv (KHV vagy IPPC irányelv) mellett további hat, a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari tevékenységet szabályozó ágazati irányelvet foglal egyetlen irányelvbe, ezáltal javítva a jogi szabályozás hatékonyságát, a környezetvédelmi és egészségügyi célkitűzések lehető legmagasabb szintű és legköltséghatékonyabb elérése érdekében. Jogszabálymódosítások előzményei itt és itt olvashatóak.

314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet módosítása

A 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet alapján a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet több ponton is jelentősen változik: új fogalmak kerültek meghatározásra, új alapokra helyezik az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást és teljes mellékletek is módosításra kerültek, valamint új melléklettel is bővült a jogszabály.
Új fogalma kerültek meghatározása úgy, mint elérhető legjobb technika referenciadokumentum, elérhető legjobb technika-következtetések, elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek, új keletű technika, környezetvédelmi ellenőrzés.
Módosításra kerültek az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás általános szabályai, az engedélyezési eljárás több pontja (kibocsátási határérték megállapítása), a nyilvánosság bevonása az engedélyezési eljárásba, a próbaüzemre, az ellenőrzésre és a monitoringra vonatkozó előírások, az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek listája, az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem és az egységes környezethasználati engedély tartalmi követelményei.
A Kormány rendeletben új elemként jelenik meg külön mellékletben az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek környezeti kockázatértékelésének szempontrendszere, amely alapján a helyszíni ellenőrzések gyakorisága a legmagasabb kockázatú létesítmények esetében nem haladhatja meg az egy évet, míg a legalacsonyabb kockázatú létesítmények esetében a három évet. Új elem továbbá az alapállapot-jelentésre vonatkozó előírások, amely alapján a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően alapállapot-jelentést kell benyújtani az engedélyeztetési szakaszban.

További jogszabály változások

Az ipari kibocsátásokról szóló európai uniós irányelvvel összhangban az alábbi jogszabályokban volt változás:

• 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről;
• 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól;
• 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről;
• 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról;

valamint az alábbi új jogszabályok jelentek meg:

• 110/2013. (XII. 4.) VM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről;
• 120/2013. (XII. 16.) VM rendelet a titán-dioxidot előállító létesítmények kibocsátásáról.